11. fejezet

Helloooohelloooo :')
Tudom, tudom.. Késtem a résszel, de a lényeg, hogy megérkezett.:D
Egyébként nem sokára elérjük a 3000. kattintást a blogomon :3 Köszönöm <3 És a sok-sok komit is *-*
A következő 8 megjegyzés után ! :)
Hope you like it <3

- Hogy mi ? - kérdezett vissza.
- Azt mondtam, hogy.. - kezdtem volna, de közbe szólt.
- Hallottam.. - morogta. - Csak.. Nem hiszem el. Én nem akarom Cloe-t megbántani.. De nem tetszik nekem, mint lány. Maximum barátok lehetnénk. Nekem más tetszik. - a végét már szinte suttogta és el is pirult.
- Hoppáááá! - kiáltottam fel és lecsaptam magamat Niall mellé egy székre. - Mesélj ! - utasítottam csillogó szemekkel.
- Hát nem is tudom..- sütötte le a szemét.
- Légyszíves.. - néztem rá szépen. - Legjobb barátok vagyunk mindent megbeszélünk. - mosolyogtam rá.
- Mióta ? - nevetett fel.
- Most óta ! Na hajrá. - néztem rá várakozón.
- Rendben. - sóhajtotta, én pedig üszke fejet vágva vártam, hogy elkezdje. - Van két lába, két karja, két szeme, két füle, egy orra és normális. - hadarta el. - Megfelel a leírás ?
Nem szóltam semmit csak morcosan meredtem rá. Ismét felsóhajtott, és a tekintetét a plafonra emelte.
- Oké-oké. - emelte fel megadóan a kezét. - Nem olyan rég óta ismerem, de nagyon aranyos és kedves lány. Ő nem tudja, hogy szeretem, és, ha tudná is mindegy lenne, mert neki más tetszik.
- Óó.. - szomorodtam el. - Mond el neki. - mosolyogtam.
- Felejtős. - rázta meg a fejét.
- Ne legyél nyuszi. - néztem rá komolyan. - És jóban vagytok ?
- Igen. - bólogatott.
- Akkor meg hajrá Nialler. - kacsintottam rá, aztán egy puszit nyomtam az arcára.
- Ezt miért kaptam ? - nézett rám.
- Csak úgy. - rántottam meg a vállam és elterültem az ágyán.
A hátamon feküdtem és a plafont bámultam, amikor éreztem, hogy Niall is lefekszik mellém és oldalra fordulva néz. Felé fordultam. Az arcunk között nem sok hely volt, de ez engem nem zavart, mert ő a barátom. Néztük egymást aztán egyszer csak elröhögtem magam. Niall felkönyökölt és érdekesen nézett rám.
- Ne kérdezd. Csak úgy jól esett. - mondtam most már csak kuncogva.
- Annyira gyönyörű vagy, amikor nevetsz. - nézett a szemembe komolyan. Egy pillanatra elpirultam.
- Szóval csak, amikor nevetek ?  - röhögtem fel újra.
- Dehogyis. - mondta gyorsan és lágyan elmosolyodott.
- Akkor jó. Egyébként köszönöm.
- Nincs mit. - vonta meg a vállát.
Közelebb bújtam hozzá és az arcomat a vállába fúrtam a bal kezemmel pedig átöleltem.
- Ugye nem baj ? - néztem föl rá.
- Persze, hogy nem. - karolt át ő is és így feküdtünk egy ideig, amikor Harry rontott be az ajtón. Egy alsónadrág volt rajta, mint, ahogyan reggel is ébredtem mellette.

- Bocs. - lepődött meg. - Nem is zavarok. - vágta oda flegmán, aztán kiment.
- Ez most mi volt ? - néztünk össze Niallel.
- Fogalmam sincs. - válaszolta.
- Nem értem őt Niall.. Egyszer olyan kedves.. egyszer pedig
- Bunkó. - fejezte be helyettem Niall. Én csak bólintottam és egy könnycsepp gurult le az arcomon, amit Niall is észre vett.
- Héé- emelte fel az államat, hogy a szemembe nézhessen. Letörölte azt a kósza könnycseppet és azt mondta.
- Nem éri meg Harry miatt sírni. Hidd el nekem. A legtöbb lánnyal csak játszik, alig volt egy-kettő, akivel komolyan gondolta..
- Tudom, de nem tehetek róla.. Nem irányíthatom az érzéseimet. Bárcsak megtehetném.. Akkor sokkal másabb srácba szeretnék bele, olyanba, aki megérdemel.. és aki szeret.
- Hát igen.. - helyeselt keserűen. - Az érzéseinket nem irányíthatjuk.
- Tudod Niall.. A te következő barátnőd egy hihetetlen szerencsés lány lesz. - mosolyodtam el.
- Ezt most miért mondod ? - nézett rám összevont szemöldökkel.
- Mert te egyszerűen tökéletes vagy. - vontam meg a vállamat. - Mármint ne értsd félre - tettem hozzá sietve - én csak barátként tekintek rád.
- Tudom. - bólintott.
- Oké, csakhogy ne legyen belőle félreértés. - öleltem meg szorosan.
- Nem lesz. - suttogta a hajamba, amitől kirázott a hideg.
- Ki megyünk ? - kérdeztem elhúzódva tőle.
- Aha.- bólintott mosolyogva.
Felpattantam és az ajtó felé indultam, éppen kiléptem az ajtón, amikor Niall megszólalt a hátam mögött.
- Tudod.. Tényleg jól áll a nadrágom. - nevetett. - Szóval megtarthatod.
- Hát oké. köszönöm. - nyomtam egy puszit az arcára. - Te kéred az én gatyámat ? - röhögtem fel, mivel elég vizuális típus vagyok és rögtön el is képzeltem, ahogy Niall valamelyik szűk nacimban feszít.
- Mindenképp. - röhögött ő is.
Liam lépett ki az egyik szoba ajtaján.
- Hello tubicák. Mi újság ? - nézett ránk Liam.
- Semmi se. - kuncogtam. - Niall nekem adta a nadrágját, mert állítólag jól áll és én kérdeztem, hogy ő kéri-e az én nadrágomat.
- Biztos nagyon jól állna neki. - röhögött Liam.
- Te is szeretnél egyet ? - kérdeztem huncutan.
- Persze ! - lelkesedett, de persze csak tette. - Rózsaszínt légyszi.
- Okés fiúk. - röhögtem.
- HELOOOO MINDENKIIIIIII. - rontott ki a szobából Louis kiabálva.
- Halkabban nem lehet ? - lépett ki morcosan és most már felöltözve Harry a saját szobájából.
- Bocs Hazza. - ölelte meg Louis Mr. MorcosGöndört.
- Semmi baj. - mosolygott Harry.
- Mi van itt srácok ? - lépett ki kómás fejjel Zayn mögötte Cloe-val.
5 döbbent szempár meredt rájuk, köztük az enyém is.
- Mi van ? - kérdezte Zayn, Cloe pedig csak elbújt Zayn mögött.
- Hát ti ? - kérdeztem szemöldök húzogatva.
- Hát mi. - mondta Zayn értetlenül.
- Hagyjuk.. - rázta meg a fejét Liam.
- KI ÉHES ? - üvöltött Louis én pedig oda mentem és a kezemmel befogtam a száját.
- Édes drága egyetlen Lou-m meg tennéd, hogy nem kiabálsz életem értelme ? - mosolyogtam rá kedvesen.
- Neked bármit. - szólalt meg egy huncut vigyorral az arcán, miután elengedtem a száját.
- Köszönöm. - öleltem meg.
- Tényleg csöndbe maradok, ha kapok még több ölelést. - nevettet, miután elengedtem.
- Okéé. - emeltem fel a kezemet nevetve.
- Menjünk le. Éhes vagyok. - morgott Harry és le indult. Én pedig utána.
- Egyébként Sky ! - kiáltott utánam Louis. - Jól áll ez a nadrág. - Niallel összenéztünk és elkezdtünk nevetni.
- Köszi Lou. - kiabáltam vissza.
Mindannyian lejöttek aztán ettek, mivel ugye én és Niall már reggeliztünk. Miután Cloe végzett és felöltöztünk mindketten elköszöntünk a srácoktól. A szőkeségem próbál marasztalni, de mondtam, hogy muszáj hazamennem, mert Anne biztosan aggódik. Megöleltem Niallt és Lout is, mivel sorban állt. Aztán jött Liam és végül Zayn is. Egyedül Harry nem kért az ölelésemből.. Ez kicsit rosszul esett és valószínűleg Niall is észrevette, mert együtt érzőn rám pillantott.
Haza fele vettük az irányt, de, amint kiléptünk az ajtón rájöttünk, hogy fogalmunk sincs hol a francba vagyunk. Felhívtam Niallt, mert lusta voltam visszamenni.
- Csak nem hiányzom ? - kérdezte pimaszul miután felvette a telefont.
- Honnan tudtad ? - gúnyolódtam. - Egyébként kéne egy fuvar, mert a franc se tudja, hogy merre vagyunk.
- HARRY ! - kiáltott bele a fülembe Niall én meg majdnem megsüketültem. - Eltudod vinni a csajokat haza ? - kérdezte Niall gondolom Harrytől. Nem ! - hallottam a választ. Ennél több nem is kellett.. Lecsaptam a telefont és leintettem egy taxit. Niall épp akkor lépett ki az ajtón Harryvel az oldalán, amikor mi elhajtottunk.
Rögtön csörgött a telefonom, de nem vettem fel. Nem Niallre haragudtam csak egyszerűen nem volt jó kedvem. Írtam egy SMS-t, hogy ne haragudjon és, hogy később majd beszélünk. Válaszként kaptam egy Szeretlek-et és egy szívet.