10. fejezet

Sziasztok ! :)
Köszönöm a kommenteket és, hogy olvassátok a blogomat :) De szeretnék mindenkit megkérni arra, hogy iratkozzon fel rendszeres olvasónak is *~* Fontos lenne <3
Nem húzom az időt, íme az új rész. :)
A következő 6 megjegyzés után ! :3

Reggel iszonyatos fejfájással ébredtem és azt sem tudtam hol vagyok. De tényleg, szó szerint. Majdnem leestem a hatalmas ágyról, amikor megláttam, hogy Harry mellett fekszem. Sikítani akartam, de ahhoz sem volt erőm így csak felpattantam az ágyból és így lehúztam Harryről a takarót. Ott feküdt egy szál boxerben. Egy ideig csak csodáltam a testét aztán visszafeküdtem mellé és betakartam, de szerencsére volt még egy takaró, szóval azt magamhoz véve arrébb húzódtam Harrytől és visszaaludtam.
[...]
Másodjára arra ébredtem, hogy a fejem még mindig iszonyatosan fáj és, hogy Harry átölel. El kellett volna tolnom magamtól, de nem tettem. Pedig az agyam és a gonosz kis belső hang is ezt mondta.. Ezt kellett volna tennem, mert a tegnap este, bár nem igazán tisztán, de benne van a fejemben. Haragudtam rá még most is, de ahogy megláttam milyen édesen alszik és át is ölel.. Gyenge voltam és megadtam magam. Még jobban befészkeltem magam az ölelésébe és élveztem minden egyes pillanatát..
Éppen, hogy csak elszundíthattam, amikor arra keltem, hogy Harry mozgolódik mellettem. Megfordultam, hogy egymással szemben legyünk. Egy döbbent gyönyörű, zöld szempárral találtam magamat szemben.

- Jó reggelt. - suttogtam.
- Neked is. - suttogta vissza és láthatóan eléggé zavarban volt. - Mi.. Mi történt az este ?
- Harry, ha tudnám akkor most nem aggódnék, hogy valamelyikünk hülyeséget csinált.. Esetleg ketten csináltunk hülyeséget. - pirultam el.
- Mármint, hogy te meg én.. hogy mi lefeküdtünk ? - döbbent meg.
- Nem hiszem. Sőt nagyon remélem, hogy nem.. - mondtam.
- Nagyon reméled ? Ugyan már. Ezt te sem gondoltad komolyan. - nevetett nagyképűen.
- Miért is ? - kérdeztem idegesen.
- Ki ne akarna egy éjszakát Harry Styles-al ? - kérdezte és felvonta a szemöldökét, közben pedig a pimasz mosoly egy percre sem hervadt le az arcáról.
- Én nem csak egy éjszakát akarok.. - suttogtam inkább magamnak, mintsem neki, aztán felálltam és se szó, se beszéd kimentem a szobából.
Elindultam valamerre a hatalmas házban. Mindegy volt, hogy merre, de igazából a fürdőszobát akartam megtalálni.
- Hát te ? - hallottam meg Niall hangját mögöttem.
- Én izéé.. - fordultam meg. - A fürdőszobát keresem. - feleltem és éreztem, hogy kicsit elpirulok ugyanis csak egy nagy póló és francia bugyi volt rajtam.
- Gyere. - biccentett én meg követtem. Bementünk először egy szobába, gondolom az övébe, ahol elkezdett turkálni a szekrényében, aztán odadobott nekem egy macinacit.
- Köszönöm. - mosolyogtam rá és gyorsan beleugrottam a nadrágba.
- Nincs mit. Inkább, mint, hogy valaki.. mondjuk én.. megerőszakoljon. - nevetett.
- Hát tegnap este lett volna rá lehetőséged.. Úgyse emlékeznék rá.. - suttogtam keserűen.
- Nem vagyok olyan. - mondta egy kis sértődöttséggel a hangjában.
- Tudom.. Ne haragudj. - mondtam egy kicsit szomorúan. Nem szólt semmit csak oda sétált hozzám és megölelt.
- Mi történt ? - kérdezte a hajamba suttogva.
- Nem tudom.. - ráztam meg a fejemet.
- Lemegyünk reggelizni és megmutatom neked merre van a fürdőszoba, aztán beszélünk okés ? - mosolygott rám. Bólintottam, ő meg egy puszit nyomott a homlokomra.
A lépcsőhöz érve felkapott és leszaladt velem a lépcsőn.
- Niall. - sikítoztam.
- Pszt. Felkelted a többieket. - mosolygott.
- Hoppá. - kuncogtam.
Elvitt a fürdőszobáig, ahol végre lerakott.
- Na végre. - nevettem. - Azt hittem már wc-re is elkísérsz.
- Hát csak, ha szeretnéd. - incselkedett.
- Na de Niall. - szóltam neki tettetett felháborodottsággal.
- Igyekezz. - csapott a seggemre.
- Most már elég legyen Horan. - fenyegettem meg a mutatóujjammal, aztán gyorsan bementem fürdőbe.
Belenéztem a tükörbe és szembesültem a ténnyel, hogy szarul nézek ki. A hajamat felcopfoztam és megmostam az arcomat is. Miután úgy láttam, hogy emberibben nézek ki, kimentem Niall után. Szerencsére nem kellett sokat kóborolnom és megtaláltam hamar a konyhát, ahol Niall már a pirítósokat csinálta sorban.
- Csüccs le. - intett az egyik szék felé, én pedig követtem az utasítását. - Kávé, kakaó, víz vagy narancslé ? - kérdezte kedvesen.
- Narancslé. - feleltem. - És Niall..
- Igen ? - fordult felém.
- Kaphatok egy fájdalom csillapítót is ?
- Persze, én is az előbb vettem be. - nevetett. - Nem igazán bírom a piát és hajlamos vagyok hülyeségeket csinálni. Remélem most nem csináltam semmit.
Mikor ezt kimondta bevillant egy kép, amint Cloe-val csókolózik.
- Mi számít hülyeségnek ? - kérdeztem óvatosan.
- Nem tudom. - vonta meg a vállát.
- Értem.. - mondtam. Nem akartam felhozni a témát gondoltam, majd valamikor később. - Amúgy Cloe hol van ? - tereltem el a témát egy ici-picivel másfelé.
- Nem tudom. - mondta ismét. - Nem velem aludt. - rázta meg a fejét.
- Óóó. - lepődtem meg. - Ez érdekes.
- Miért ? - kérdezte, és letett elém 4 pirítóst maga elé pedig 8-at. Kivette a szekrényből a dzsemet és a hűtőből a vajat. Aztán kitöltötte a narancslevet és mellé rakott egy fehér kis tablettát. Köszönetképpen egy puszit nyomtam az arcára, amit ő csak mosolyogva fogadott.
- Jó étvágyat. - harapott bele a pirítósába.
- Neked is. - bólintottam.
Bevettem a gyógyszert és csendben ettünk tovább. Niall előbb végzett a 8 pirítóssal, mint én a saját adagommal.
- Hogy tudsz ennyit enni ? - nevettem.
- Simán. - felelte büszkén.
Gyorsan megettem még az utolsó pirítósomat, aztán felálltam és elkezdtem elpakolni.
- Hagyd majd én.. - fogta meg a karomat Niall.
- Nem, nem. - ingattam a fejemet. - Ül. - mutattam a székre. Ő csak feltette a kezét jelezvén, hogy megadja magát. Visszapakoltam mindent a helyére, aztán elmosogattam magunk után. szinte éreztem, hogy Niall minden mozdulatomat figyelemmel kíséri. Éppen az utolsó poharat mostam el, amikor pimasz hangon megszólalt.
- Jól áll a nacim. - vigyorgott.
- Óó, köszi. - pirultam el, aztán elzártam a vizet és megtöröltem a kezemet a konyharuhába.
- Menjünk fel. - vetette fel az ötletet. Bólintottam, aztán felmentünk a szobájába.
Ő elterült az ágyon én meg csak leültem mellé.
- Szóval.. - kezdte. - Mi történt tegnap ?
Elmeséltem neki a tegnap esét kisebb-nagyobb emlékezetkiesésekkel. Amire emlékeztem az az volt, hogy táncoltam vele és Harryvel, hogy Harry megcsókolt és, azt is elmeséltem, hogy utána mit mondott.
- Én mondtam, hogy vigyázz Harryvel.. - csóválta a fejét.
- Tudom, de ez még semmi. - intettem le. - Reggel Harryvel ébredtem.
- Hogy mi ?! - kiáltott közbe.
- Ne kérdezd.. Fogalmam sincs semmiről. Az utolsó emlékem az, hogy beszállunk az autóba.
- Majd Liamet kell megkérdezni. - jutott eszébe.
- A legjobbat kihagytam.. - kezdtem.
- Úr Isten.. Mi jöhet még ? - rökönyödött meg.
- Csókolóztál..
- Kivel ? - vágott megint a szavamba.
- Cloe-val. - böktem ki.
Nem szólt semmit csak döbbenten meredt rám.