17. fejezet

Sziasztok!:)
Mivel kicsit unalmas már, hogy mindig ezzel húzom az időtöket, hogy megköszönöm a kommenteket, stb., ezért vegyétek úgy, hogy minden alkalommal megköszönöm:) Mert ez így van, csak mostantól nem írom le majd <3 :) 
Iratkozzatok fel rendszeres olvasónak, légyszíves! :)
10 megjegyzés és következő. c:

Mivel elég későn érkeztem haza, ezért nem csodálkozom, amikor a házba belépve sötétség és csönd fogad. Anne nyilván már alszik. Fellopakodok a szobába és, amikor benyitok szinte szívrohamot kapok, ugyanis Niall ül az ágyamon, a szobámban körbe pedig gyertyák vannak mindenütt.
- Niall ?! - kérdezem kikerekedett szemekkel és meglepetten nézek körbe.
- Szia. - mosolyog rám idegesen és egyből felpattan, hogy megöleljen.
- Mit csinálsz itt? - kérdezem az ölelésében.
- Hát hoztam filmet - tartja a dvd-ket a kezében - és gondoltam megleplek. - túr bele a hajába és beleharap az ajkaiba.
- Niall.. Én.. Szerintem ez nem jó ötlet. - rázom meg a fejemet.
- Szigorúan baráti filmezés. - vet rám ellenállhatatlan mosolyt.
- Rendben. - adom meg magamat.
- Azonban át kell öltöznöm, de addig készítsd be valamelyik filmet. - mosolygok rá és bemegyek a fürdőbe valami kényelmes ruhával a kezemben. A fürdőben gyorsan átöltöztem, aztán lemostam a sminkemet és felcopfoztam a hajamat.
- Egyébként Anne tudja, hogy itt vagy? - kérdezem gyanakodva, amikor kilépek a fürdőből.
- Szerinted? - néz rám felvont szemöldökkel. - Bemásztam az ablakodon.
- Komolyan? - akadok ki egy kicsit.
- Azt az arcot látnod kellett volna. - kezd el rajtam nevetni. Annyira édesen nevet. - Természetesen Anne engedett be.
- Okés. - mondom, aztán levágom magamat mellé az ágyra. - Mit nézünk? - kérdezem.
- Lánybúcsú, most vetítik a mozikba, de.. - magyarázza, mikor én közbe vágok.
- Igen, tudom. Pont ma láttam. Szóval másik? - nevetek egy kicsit.
- Van még Igazából szerelem, Szellemlovas és Step up 4.
- Legyen a szellemlovas. - döntöm el, Niall pedig csak vállat von, majd CD-t cserél és elkezdjük nézni a filmet. Aztán egyszer csak felpattan és a táskájához megy, ahonnan elővesz almachipset meg magának is valami rágcsálnivalót. Hálásan rámosolygok, aztán nassolni kezdünk.
[...]
Egész jó film volt, és Niallnak is tetszett, szóval mindenképpen jó választás volt.
- És most? - nézek oldalra fordulva Niall-re.
- Van még film. - mosolyog rám.
- Itt maradsz akkor? - kérdezem csak, hogy biztosan tudjam.
- Ha nem baj.
- Dehogyis. - rázom meg a fejemet mosolyogva, aztán megnézzük a Szellemlovas 2. részét. Viszont már hajnal felé jár az idő, ezért én a felénél elalszom, pedig tényleg érdekelt a film.

Reggel arra ébredek, hogy a nap süti az arcomat és mikor kinyitom a szememet, majd megvakulok tőle. Lassan feltápászkodom és behúzom a függönyt. Niall még édesen alszik, ezért rögtön csinálok is róla egy képet, majd halkan lemegyek, hogy reggelit készítsek.
Gofrira gondoltam, mert tudom, hogy Niall szereti - bár ő milyen ételt nem szeret? Előkeresem a szokásos receptet és elkezdem megcsinálni. Éppen a tészta keverésével szenvedek, - ugyanis nem vagyok egy konyhatündér - amikor Anne jön le fáradt fejjel.
- Jó reggelt. - mondja.
- Neked is. - felelem.
- Mit csinálsz? - érdeklődik miközben a reggeli kávéját csinálja.
- Gofrit... Ha minden igaz. - teszem hozzá.
- Ha vársz egy kicsit, amíg megiszom - bök a kávéja felé - akkor segítek.
- Azt megköszönném. - bólogatok, és felülök a konyhapultra addig.
- Este nem várt egy kis meglepetés a szobádban? - mosolyog sejtelmesen.
- Arra a kis meglepetésre gondolsz, akitől szívinfarktust kaptam majdnem és, aki még most is a szobámban alszik?
- Igen, valószínűleg arra. - kuncog bele a bögréjébe.
- Nagyon jól tolom szerintem.. Lou-val mozi, aztán Niall-el filmezés és alvás. Éljen ribancosodjunk! - rázom meg a fejemet.
- Tény, hogy nem kéne játszanod velük.. - kezdi.
- Én játszom velük?! Most ez komoly?! - ugrok le a pultról felháborodva.
- Nyugodj meg, oké?
- De nem hiszem el, hogy ezt gondolod. Nem szeretnék játszani egyikőjükkel sem, de ugyanakkor megbántani vagy elveszíteni sem szeretném őket.
- Ha hagynád, hogy végig mondjam.. - néz rám, én pedig biccentek, hogy folytassa akkor.
- Szóval tény, hogy nem kéne játszanod velük és tudom, hogy nem is teszed, de ez nekik rossz.. Nagyon rossz. Elmentél Lou-val moziba, ami igazából randi volt, de hogy ez mi volt az este Niall-el azt csak te tudod.
- Ez egy baráti filmezés volt, ezt leszögeztem az elején, amikor beléptem a szobámba.
- Akkor nincsen semmi baj. - mosolyog lágyan, aztán a mosogatóba teszi a bögréjét. - Na lássuk ezt a gofriszerű dolgot.
Nos kiderült, hogy nem tettem bele sütőport, ami pedig elég fontos lenne. Szóval Anne belekeverte azt is, aztán gyorsan kisütöttük őket. Tálcára teszek jó pár darabot, majd mellé lekvárt és nutellát, meg pudingot rakok. Öntök mellé narancslevet, aztán felviszem a szobámba. Mivel tele van a kezem, ezért az ajtót lábbal próbálom becsukni, de becsapódik, így Niall felriad. Bocsánatkérően mosolygok rá, aztán leteszem az éjjeliszekrényre a tálcát.
- Jó reggelt. - adok egy puszit az arcára.
- Neked is. - mosolyodik el.
- Együnk. - mondom és Niall felül, majd az ölébe rakom a tálcát. Én megeszek egyet vékony lekvár réteggel, aztán megiszom a narancslevemet.
- Ennyi? - néz rám felvont szemöldökkel. - Egy darab?
- Aha. - bólogatok komolyan.
- Még egyet a kedvemért?! - néz rám nagy szemekkel.
- Tuti, hogy nem. - rázom a fejemet.
- Naaaa légyszi, légyszi, légysziiiiii. - könyörög tovább én pedig meg adom magamat és megeszek még egyet, de ezt már üresen.
Miután ettünk Niall összeszedi magát és elköszönünk egymástól, mert sietnie kell valamiért. Nem irtatom a dolgot, így nem tudom hová.

Felhívom Chloe-t és megbeszélem vele, hogy átmegyek hozzá, szóval felöltözök és megfésülködöm, leheletnyi sminket teszek fel és elköszönök Anne-től, hogy nem sokára jövök. Majd elindulok Chloe-hoz.

16. fejezet

22 megjegyzés és túl a 6000 kattintáson *-* Imádlak titeket <3 Nem tudom elégszer megköszönni..:')
Egyébként, aki rendszeresen olvassa a blogot az iratkozzon fel légyszi ! :)
Itt az új rész mostantól jelen időben. c:
10 megjegyzés -> következő fejezet.♥
Ui.: Bocsi, ha valami nyelvtani hiba vagy elírás van, de a nagyját telóról írom és nem minden hibát veszek észre. De, ha ti láttok akkor írjátok meg kommentben.:)

Harryn rágódok miközben a kulcsommal babrálok és a bejárati ajtót próbálom kinyitni. Anne nincs sehol, amikor belépek. Gondolom elment vásárolni vagy ilyesmi. A szobámba megyek és felhívom Chloet.
- Szi-szia. - szól bele szipogva.
- Mi a baj? - kérdezem azonnal.
- Zayn.. - mondja és sírni kezd.
- Átmenjek vagy átjössz?
- Egyik sem. Jó lesz nekem most így egyedül.
- Rendben. - sóhajtok. - De mi történt?
- Hát.. Én és Zayn.. Szóval mi.. Mi együtt vagyunk.
- Ez tök jó. - lelkendezek. - Miért nem mondtátok el?
- Éppen ez az, amin összevesztünk.. Zayn nem akarja, hogy elmondjuk.
- De hát miért?
- Nem tudom.. De most megyek, mert anyu hazaért. Puszillak.
- Szia és próbálj megnyugodni.
Leteszem magam mellé a telefont és eldőlök az ágyamon. Az agyam csak kattog, és kattog, és kattog, ameddig el nem alszom.
Pár óra múlva arra ébredek, hogy már nem alszom. Ez viccesen hangzik, de így történt. Kikelek az ágyból es a konyha felé veszem az irányt, ahol Anne tevékenykedik.
- Szia. Mióta vagy itthon? - kérdezem.
- Jajj. - ijedtében összerezzen. - Megijesztettél. Egyébként nem olyan rég óta. - magyarázza.
- Értem. - bólintok, bár ő nem látja, mert háttal áll nekem.
- Milyen volt a srácoknál? - hozza fel a témát, amiről abszolút nem szeretnék beszélni. Túl sokáig vagyok csendbe, ezért abbahagyja, amit csinált éppen, megfordul es félrebillentett fejjel, várakozón néz rám.
- Ugye nem bántott egyikőjük sem, mert akkor...
- Dehogyis. - tiltakozom azonnal. - Legalább is fizikailag nem bántott meg egyikük sem.
- Akkor mi történt? - kíváncsiskodik tovább.
Nagyot sóhajtok, aztán belekezdek és elmesélem mik történtek.
- Harry eddig szimpatikus volt, de most már nem tudom.. Louis-t nem ismerem, de az elmondottak alapján aranyos lehet. Nálam Niall a kedvenc, annyira kis édes. Lehetetlen, hogy nem szereted.
- Igen, Louis tényleg aranyos, majd bemutatom neked. De szeretem Niallt, csak nem úgy.. Ő a legjobb barátom.. Harry pedig.. Nos ő Harry.
- Hát, ahogy érzed, úgy csináld. - mosolyog rám, aztán visszafordul és a kaját csinálja tovább, én pedig felmegyek a szobámba. A lépcső felénél járok, amikor hallom, hogy csörög a telefonom. Sprintelni kezdek és elesek a lépcső végén, de gyorsan felpattanok és rávetem magamat a telefonomra.
- Háló? - lihegek bele.
- Öö. Szia Sky. - hallom meg Louis hangját. - Futottál?
- Mi? Ja, nem, dehogy.
- Ééértem. - kezd el kuncogni. - Mit csinálsz?
- Éppen a térdemet simogatom, mert beütöttem.
- Akkor csak futottál. - buktat le.
- Jóóó, oké. Futottam. - vallom be.
- Haha.
- És te?
- Éppen veled beszélgetek.
- Miért hívtál amúgy?
- Azért, hogy megkérdezzem mit csinálsz. - nevet.
- Ahaa. - mondom, aztán csend lesz.
- Nincs kedved összefutni? - szólalunk meg egyszerre aztán felnevetünk.
- Gyere át. - mondja.
- Ööö. Mi lenne, ha te jönnél át? - kérdezem.
- Az is jó. - egyezik bele, majd lediktálom a címet és lerakom a telefont. Gyorsan leszaladok Anne-hez.
- Át jön Louis. - jelentem be.
- Akkor 3 főre terítek. - mosolyog rám, én pedig visszafutok a szobámba és átöltözöm.
Louis negyed órán belül megérkezik, ajtót nyitok neki, majd egy hatalmas öleléssel köszönt, amit viszonozok.
- Jó napot! - köszön kedvesen Louis, amikor meglátja Anne-t.
- Szervusz. - jön közelebb Anne és kezet nyújt Louisnak. - Anne.
- Louis. - kezet fognak, aztán kézen ragadom Louist és felmegyünk a szobámba.
- Mit akarunk csinálni? - kérdezem miközben leülök a babzsákfotelembe.
- Talán.. Elmehetnénk moziba. - veti fel az ötletet.
- Hm.. Okés. Mit akarunk nézni?
- Téged. - kezd el kuncogni.
- Az jó film lehet, de úgy hallottam, hogy nem vetítik már, mert túl rémisztő volt. - húzom el a számat, majd én is nevetni kezdek.
- Nézz valami filmet a neten. - javasolja, én pedig máris a laptopomért nyúlok és elkezdem böngészni a moziműsort. - Lánybúcsú? - nézek rá.
- Már is házasodunk? - röhög.
- Persze. - bólintok komoly fejjel. - Mrs. Tomlinson hahaha.
- Felőlem. - kacsint rám.
- A film vagy, hogy Mrs. Tomlinson legyek? - röhögök tovább.
- Mindkettő. - nevet velem együtt.
- Jól van, de még előtte együnk. - pattanok fel az ágyról és biccentek Lounak, hogy jöjjön. Lemegyünk a konyhába, ahol épp Anne terít. Segítek neki, hogy gyorsabban haladjunk, aztán enni kezdünk.
- Kaja után elmehetek Lou-val moziba? - kérdezem, de tudom, hogy úgy is elenged.
- Nem. - válaszolja.
- Tessék? - lepődök meg. - De miért?
- Csak vicceltem. - kezd el nevetni. - Persze, hogy elmehetsz.
- Anne rosszabb vagy néha, mint egy tinédzser. - röhögök én is.
- Olyanok vagytok, mint a testvérek. - rázza a fejét nevetve Lou.
- Azok vagyunk. - néz rá komolyan Anne.
- Jó vicc. - nevet Lou.
- Louis, nem vicc. - szállok be én is a színjátékba. - Anne tényleg a nővérem.
- Komolyan? - néz ránk nagy szemekkel. Összenézünk Anne-el és kitör belőlünk a nevetés.
- Nem hiszem el, hogy bevettem. - nevet velünk Louis.
Lehiggadunk, aztán befejezzük a vacsorát és felfutok a szobámba, hogy összeszedjem a telefonom, a kulcsom meg, hogy kerítsek egy táskát is ezeknek.
- Indulhatunk. - állok meg Louis előtt. - Este fele jövök. - kiáltok Anne-nek, aztán kilépünk az ajtón.
[...]
A plázánál mindenhol rajongókba botlunk és megjelennek a paparazzik is. Lou igyekszik elhajtani őket, de a rajongókkal többet beszélgetünk. Autogrammot és képet kapnak, aztán sietünk is tovább. Majdnem lekéssük a filmet, de szerencsére még kapunk jegyeket. Veszünk popcornt és üdítőt, aztán besétálunk a terembe.
A film közepénél Louis megfogja a kezemet és összekulcsolja. Kicsit zavarba jövök, de utána elmosolyodom és élvezem tovább a filmet.
[...]
- Jó film volt. - mondom, miközben kifelé megyünk.
- Nem volt rossz. - helyesel Lou is. - Nem vagy éhes? - kérdezi.
- Nem. - rázom meg a fejemet. - Viszont ihatnánk egy forrócsokit.
- Rendben. - mosolyog rám, majd a Mc Donald's felé vesszük az irányt és kérünk egy-egy forrócsokit és leülünk. Beleiszom a forró csokimba és rögtön el is rántom a poharamat a számtól, ugyanis tényleg forró volt és megégettem a nyelvemet.
- Aucs. - mondom.
- Tudod Sky.. FORRÓ csoki. - emeli ki a forró szót.
- Tényleg? - kérdezek vissza gúnyosan.
- Tényleg. - bólint komolyan, aztán nevetni kezd.
Kb. 2 órát beszélgettünk és röhögtünk még, és nagyon jól éreztem magam, aztán haza mentünk.
- Jól éreztem magamat. - mondom Lounak az ajtó előtt.
- Én is. - feleli mosolyogva.
Aztán itt következett a csend, amikor a randik végén a fiú megcsókolja a lányt, és Lou szinte forgatókönyvszerűen előrehajolt, de pár milliméterrel a szám előtt megállt.
- Nem kényszerítelek semmire. - suttogta, aztán arcon puszilt. Elmosolyodtunk mindketten, megölelt és elment. Pár percig még mosolyogva bámultam utána, mint egy idióta, majd bementem a házba.

15. fejezet

Fantasztikusak vagytok c': 16 megjegyzés *-*
Azt hittem, hogy a 10 is nehezen fog összejönni, de tévedtem :)
Nagyon köszönöm <3

Egyébként egy kérdés; Nagyon zavarna titeket, ha mostantól jelen időben írnék ? Szerintem úgy sokkal jobb, mint így múlt időben. Légyszi válaszoljatok erre kommentben !

10 megjegyzés és következő :3


Reggel arra ébredtem, hogy Louis mocorog mellettem, és, hogy a kezei körém fonódva átkarolnak. Megfordultam és éppen akkor nyitotta ki a szemeit. Álmosan nézett le rám és hihetetlen aranyos volt.
- Jó reggelt. - suttogtam.
- Neked is. - nyögte és ő is szembe fordult velem.
- Hogy aludtál ? - mosolyogtam rá.
- Így, hogy itt voltál jól. - mosolygott vissza, én viszont eléggé zavarba jöttem. Nem tudtam eldönteni, hogy viccelt-e vagy nem, így közelebb húzódtam hozzá és a fejemet a mellkasába fúrtam. Átölelt és pár perc múlva újra visszaaludtunk.

[...]

- KELJETEK FEL ! - kiabált Harry a szoba közepén állva. Mi egyből felültünk és a szemünkből kipattant az álom.
- Mi a franc van haver normális vagy?! - kezdett el kiabálni Louis is.
- Harry azt mondtam nézd meg, hogy ébren vannak-e nem azt, hogy keltsd fel őket. - jött be Liam.
- Ja, hát lehet, hogy félreértelmeztem. - rántotta meg a vállát egy ártatlan mosoly kíséretében Harry.
- Na húzzatok ki. - mondta Louis.
- Nyugi, nyugi. Megyünk már. - válaszolta Liam és kiindult. Harry egy pár pillanatig úgy nézett a szemembe, hogy még azt is megbántam, amit nem csináltam. Nem értettem mi baja, hiszen nem történt semmi Louis-val. Persze ő ezt nem tudhatja.
- Harry. - kiáltott vissza Liam.
- Megyek már. - mondta aztán kiment a szobából.
Louis visszadőlt az ágyba, de én csak bámultam magam elé. Pár perc múlva Louis kezét éreztem a hátamon. - Mi a baj ? - kérdezte.
- Semmi.. - hazudtam.
- Nekem elmondhatod. - mondta és az állam alá nyúlt, hogy a szemébe nézzek.
- Csak nem értem Harryt.. - ráztam meg a fejemet.
- Haha. - kacagott fel. - Őt senki sem érti. Néha még saját maga sem. - mosolygott rám kedvesen.
- De te igen. - néztem rá komolyan.
- Általában igen, megértjük egymást.
Hirtelen indulattól fogva megöleltem Louist, aki meglepődött, de rögtön magához húzott még jobban és visszaölelt. Ott ültem az ölében és a fejem a mellkasán pihent. Simogatta a hátamat, én pedig hallgattam a szívverését. Tetszett ez a nyugalom, ez a béke. Fogalmam sincs, hogy hogyan kerültünk ilyen közel egymáshoz Louis-val egy nap alatt.. Ez nem vall rám, bár az utóbbi időben sokat változtam hála Chloe-nak és a srácoknak. Gondolkodásomat egy puha csók szakította meg, amit a homlokomra kaptam. Louis-ra mosolyogtam, aki visszamosolygott rám.
- Lemegyünk ? - kérdezte.
- Persze. - bólintottam és kimásztam az öléből.
Leballagtunk a konyhába, ahol Harry, Niall és Liam reggelizett.
- Jó reggelt. - köszönt bájosan mosolyogva Harry.
- Kösz Harry, meg volt. - morogta Louis. - Addig, amíg be nem jöttél a szobába és kezdtél el üvöltözni.
Harry nem válaszolt semmit, csak mosolygott és a teáját iszogatta.
- Hogy aludtatok ? - ültem le melléjük mosolyogva.
- Biztos nem jobban, mint ti.. - morgott az orra alatt Niall.
- Mi van ? - kérdeztem vissza összevont szemöldökkel.
- Semmi. - rázta meg a fejét.
- Liam hogy aludtál ? - fordultam felé, hátha valakivel lehet értelmesen beszélgetni.
- Hát elég jól, bár én nem ittam, de mindig jól alszok. - felelte, aztán harapott egyet a szendvicséből. - Te ? - érdeklődött. - Illetve ti ? - mosolygott pimaszul és a szemöldökét vonogatta.
- Na de Liam! - nevettem. - Nem történt semmi olyan. - ráztam meg a fejemet. - Egyébként meg jól aludtunk mi is. Mármint én mindenképp. Louis ? - néztem rá.
- Én is. - mosolygott, aztán egy puszit nyomott az arcomra és elém tett két szendvicset.
- Köszönöm, de nem eszek ilyeneket reggelire. - magyarázom kínosan.
- Miért ? - néz rám furcsán Louis.
- Azért, mert fogyókúrázik. - válaszolja Niall helyettem.
- Pontosan. - helyeslem.
- Hülyeség. - vágja rá Lou. - Egyél. Most ! - utasít.
- Felejtsd el. Túl sok kalória ez reggelre.
- Oké, akkor csak az egyiket edd meg.
- Esetleg csak egy felet ? Vagy nincs itthon joghurtotok ?
- Nem, és nincs. Edd meg !
- Oké. - adom fel egy sóhajtás kíséretében és neki látok enni. Mindenki engem néz, ahogyan rágok és ez zavarba hoz. - Nyugalom. Nem fogok eldugni a szendvicset a zsebembe, se semmi ilyesmi úgyhogy nem kell ilyen szemekkel nézni rám. - magyarázom két falat között. Megettem végül másfél szendvicset és Lo felé fordultam.
- Most boldog vagy ?
- Igen. - mosolygott.
- Szuper. - röhögtem el magam. - Megyek és átöltözök. - jelentem be.
- Segítsek ? - húzogatta a szemöldökét Niall.
- Nem, köszi. Már 4 éves korom óta egyedül öltözök. - nevetek, aztán kimegyek a konyhából.
- Azért szólj, ha kell segítség. - kiált utánam a szőkeség.

*Liam szemszöge*
Miután Sky felment kérdőn néztem a három fiúra.
- Mi van ? - kérdezték kórusba.
- Nagyon jól tudjátok ti is. - válaszolom komolyan. Hárman három felé kezdenek el nézelődni. - Ne tegyétek a hülyét. Te - nézek Louisra - vele aludtál és puszilgatod, meg mosolyogsz jobbra-balra. Ti pedig - nézek Niallra és Harryre - reggel óta úgy néztek Louis-ra, mint, akit megtudnátok ölni. Még a vak is látja, hogy mindhárman szeretitek Sky-t. Nem csinálhatjátok ezt vele..Sem a bandával ! Gondoljatok bele, hogyha egyikőtök összejön vele akkor minden reggelünk így fog telni, hogy gyilkos szemekkel néztek egymásra ? Ennek véget kell vetni.
- Ó, tényleg ?! - kérdezte gúnyosan Harry. - Esetleg szóljak az érzéseimnek, hogy szeressenek mást csak, mert te így látod jónak ?
- Nem tudom miért vagy te felháborodva. Pont te, aki utálta Sky-t.
- Én.. Én nem utáltam. - mondta.
- Harry legalább magadnak ne hazudj. Mi ez a hirtelen szerelembe esés ?
- Nem tudsz te semmit Liam. - válaszolta és kirohant a konyhából.

*Chloe szemszöge*
Már egy jó ideje fent voltam és néztem, ahogyan Zayn alszik, amikor végre kinyitotta a gyönyörű szemeit és amint meglátta, hogy ébren vagyok egy csókot nyomott a számra.
- Jó reggelt szépségem. - mondta rekedtes hangon.
- Neked is. - mosolyogtam.
- Jól aludtál? - kérdezte.
- Veled aludtam, szóval csak jól aludhattam.
- Édes. - mondta.
- Mikor mondjuk el a többieknek, hogy tudod.. - kérdeztem meg.
- Hogy együtt vagyunk ? - fejezte be a mondatomat.
- Igen. - bólintottam.
- Nem tudom.. - felelte.
- Értem. - másztam ki az ágyból és elkezdtem öltözni.
- Hova mész ?- ült fel az ágyban és értetlenül meredt rám.
- Haza.
- Miért ?
- Hogy eltudj azon gondolkodni, hogy kellek-e egyáltalán neked. Miért nem mondjuk el? Szégyellsz vagy mi a franc van? Gondolkodj el a dolgokon Zayn, mert ez nekem rosszul esik! Én szeretlek, de ilyenkor úgy érzem, hogy te nem. - magyaráztam és már könnyek gördültek le az arcomon. Megfogtam a cuccaimat, és kimentem a szobából. Bementem a közös fürdőbe és gyorsan átöltöztem. Nem jött utánam, de lehet, hogy jobb is volt.. Lementem a lépcsőn és köszönés nélkül mentem el, majd hazafelé vettem az irányt. Bedugtam a fülhallgatómat a fülembe és sétáltam..

*Sky szemszöge*
Gyorsan felöltöztem nehogy valamelyik fiú meggondolja magát és utánam jöjjön valamiért. Éppen kész lettem, amikor kaptam egy SMS-t Chloétól.

Bocsi Sky, de én már haza fele megyek. Összevesztünk Zaynnel egy kicsit. Majd beszélünk. Puszi. xx.

Írtam neki vissza aztán lementem a srácokhoz, hogy én is elköszönjek.
- Muszáj menned ? - kérdezte Louis.
- Igen. Anne is biztosan vár már. - feleltem és megöleltem, aztán három puszit adtam neki. Majd Harryvel, Niallel és Liammel is ugyanígy tettem.
- Ne vigyelek haza ? - kérdezte Harry.
- De azt megköszönném. - mosolyogtam.
Felkapta gyorsan a cipőjét és beültünk a kocsiba. A hazafele úton nem beszélgettünk, csak hallgattuk a zenét, ami a rádióból szólt. A házunk előtt Harry megállt és leállította a motort is.
- Kérdezhetek valamit ? - szólalt meg hirtelen.
- Persze. - néztem rá kíváncsian.
- Őszintén fogsz válaszolni?
- Abszolút. - bólogattam.
- Mi történt az este közted és Louis között?
- Semmi.
- Biztos ? - kérdezi óvatosan.
- Igen. - felelem.
- Oké.
- Szia Harry. - köszöntem el és felé hajoltam, hogy egy puszit adjak az arcára, de ő felém fordult és így a szájára sikerült, amiből végül csók lett.
- Ezt mire véljem ? - kérdeztem, amikor ajkain szétváltak.
- Magam sem tudom. Felejtsd el. - mondta,
- De..
- Nincs de. - felelte, én pedig kiszálltam a kocsiból egyenesen be a házba.

14. fejezet

Sziasztok:)
Sok idő után érkezett meg az új fejezet, mert nem igazán tudtam még, hogy mit akarok kihozni ebből az egészből.. Most már van egy-két új ötletem, szóval ideje volt már, hogy hozzam a következőt.:)
Amúgy köszönöm a 13 kommentet, nagyon jól esett :3 Alig hittem a szememnek *-*

Viszont emelem a megjegyzések számát és ígérem, hogy sűrűbben fogom hozni a részeket ! :) 

Szóval 10 komment és következő <3

Kiszálltunk a taxiból és éppen az ajtón akartunk kopogni, amikor Louis - azt hiszem - nyitotta ki egy nagy vigyor kíséretében.

- Sziasztok csajok. - köszönt és félre állt, hogy be tudjunk menni.

- Szia Lou. - köszönt Chloe, én pedig csak biccentettem egyet a vigyori felé, de ő oda jött és megölelt. 

- Izé.. - lepődtem meg, és visszaöleltem.

Miután Lou elengedett, levettük a cipőnket és bementünk a nappaliba, ahol Harry feküdt elterülve és a telefonját nyomkodta, Zayn pedig a TV-t bambulta. Niallt és a másik srácot, akinek nem jut eszembe a neve nem láttam sehol. Amikor beléptünk Harry egyből felpattant és megölelt. Boldogan öleltem én is vissza, aztán leültünk. Chloe leült Zayn mellé, én pedig Harry mellé, a másik oldalamra pedig Louis csapódott. 

- Többiek ? - kérdeztem.

- Elmentek boltba. - felelte Zayn.

- Értem. - bólintottam.

- Ééés.. mit csinálunk ma ? - tette fel a nagy kérdést Chloe.

- Reméltük, hogy nektek lesz ötletetek, ugyanis ezért hívtunk át titeket. - röhögött Louis.

- Hááát.. Ami azt illeti - mosolygott Chloe - nekem van egy ötletem. 

- Még pedig ? - kíváncsiskodtak a fiúk.

- Üvegezzünk! - kiáltotta a briliáns ötletét barátnőm.

- Felejtsd el. - szólaltam meg azonnal.

- Miért ? - nézett rám szomorkásan.

- Azért. Mert. Csak. - ráztam a fejemet. - Vannak rossz élményeim ezzel a játékkal kapcsolatban.

- De nem lesznek olyan durva dolgok. - győzködött Louis.

- Hát.. akkor oké. - sóhajtottam.

- HOZTUNK PIÁT ! - léptek be a srácok üvöltve az ajtón.

[...]

Pár órával később már javában üvegeztünk és előkerültek a piák is, amiből ittunk is nem keveset. A srácok hoztak Jack Danielst és Vodkát, később pedig valamiféle koktélokat is gyártottak. 

- Oké-oké ! - szólalt meg Louis miután kiment az utcára alsógatyában és futott egy kört. - Akkor én pörgetek. Az üveg felém mutatott.

- Felesz vagy mersz ? - vigyorgott pimaszul Lou.

- Én szerintem.. Felelek. - röhögtem.

- Ejj-ejj.. Nem ittál még eleget ! - rázta meg a fejét és a kezembe nyomott egy kis poharat, amiben vodka volt. Megrántottam a vállamat és lehúztam az alkoholt.

- Szóval.. Felelsz vagy mersz ? - kérdezte újra.

- Felelek ! - röhögtem még mindig.

- Hát jó. Feladom. Ha választanod kéne ötünk közül, akkor kit választanál ? - tette fel a kérdést.

- Hm.. Muszáj választani ? - nevettem.

- Na ne mááár. Persze, hogy muszáj. - bólogatott komolyan.

- Akkor te Louis ! - mutattam rá. Egy pillanatig meglepődött aztán elmosolyodott.

- Hozok még piát. - pattant fel Harry hirtelen.

- Segítek neki. - morogta Niall is és Harry után ment.

Nem törődtem velük, hanem csak megpörgettem az üveget. Liam-re mutatott az üveg.

- Na Liam, felelsz vagy mersz ? 

- Merek. Ez egyértelmű. - röhögte el magát.

- Okés. - kezdtem el gondolkodni. - Adj egy szájra puszit Chloe-nak.

- Mi van?! - kérdezte egyszerre Chloe és Zayn.

- Ez csak egy szájra puszi. - mondtam.

- Kihagyom. Mármint bocs Chloe csak érted.. - nézett Zaynre.

- Hát oké. Akkor mivel te nem ihatsz, ezért vetkőzz! - röhögtem el magam, ő pedig levette a pulcsiját.

Niall és Harry éppen akkor tértek vissza, amikor Liam pörgetett és az üveg Harryre mutatott. Ő gyorsan lehúzott egy felest, aztán már mondta is, hogy mer.

- Szóval mersz. - húzogatta a szemöldökét Liam. - Akkor smárold le Sky-t. Nem puszi, hanem csók. - mosolygott rám gonoszan. Én éppen ittam és majdnem kiköptem a koktélomat. 

- Hogy mi?! - szólaltunk meg egyszerre Niallel és Louval. Furcsán néztem Louis-ra, mire ő rögtön másfelé nézett.

- Nem tetszik ? - kérdezte felvont szemöldökkel Liam.

- Végül is. - vontam meg a vállamat. - Ez csak egy játék, és ez csak egy csók. - fordultam Harry felé.

Becsukta a szemét és közeledett. A szívem a torkomban dobogott, de nem volt időm gondolkozni, mert ajkai az enyémre tapadtak. Egy hirtelen érzéstől vezérelve a hajába túrtam, ő pedig a derekamnál közelebb húzott magához. Eléggé belemerültünk, amikor Louis szólalt meg.

- Okéé. Menjetek szobára, mi meg folytassuk a játékot.

Harryvel elváltunk és elengedtük egymást, de volt valami a levegőben.. Ő is érezte, hogy ez nem csak egy csók volt. Fogalmam sincs, mi lesz ez után..

Harry pörgetett és Zayn-re ért az üveg.

- Felelsz vagy mersz ?

- Merek. 

- Fújd be a hajadat zöld kimosható festékkel.

- És honnan szedjek zöld kimosható festéket ? - kérdezett vissza Zayn.

Harry felpattant és felfutott a szobájába, aztán pár perc múlva egy flakon festékkel ért vissza.

- A francba.. - nézett meglepetten Zayn.

- Na ?! - kérdezte Harry.

- Oké. - rántotta meg a vállát Zayn, aztán a fürdő felé vette az irányt, nem sok idő múlva zöld hajjal tért vissza.

- Húú haver ez király ! - nevetett Niall és Zayn haját kezdte el fogdosni.

- Naaaa. Ne szedd szét. - figyelmeztette Niallt, mire mi mind felnevettünk. 

Aztán csörgött a telefonom. Előhalásztam a zsebemből és felvettem.

- Szia Anne.

- Szia. Nem leszek ma este itthon, sajnos el kell mennem, de van itthon kaja meg minden, szóval elleszel. Vagy, ha gondolod Chloe is itt aludhat. 

- Okés. Nem tudom hova mész, de jó szórakozást. Puszi.

- Köszi. Jó legyél. - aztán letette.

- Anne elmegy otthonról, szóval miénk lesz az egész ház. - magyaráztam és Chloe-ra néztem.

- És mi lenne, ha itt aludnátok ? - vetette fel az ötletet Louis.

- Végül is. Miért ne ?! - nézett rám Chloe.

Sóhajtottam egyet és elgondolkoztam.. - Oké. - egyeztem bele végül.

Játszottunk még egy kicsit és ittunk is, aztán meguntuk. De volt minden.. Harrynek ki vasaltuk a haját, Niall felhívott egy szextelefont, Liam bekopogott a szomszédba és megkérdezte nincs-e szükségük egy chippendale táncosra.. Az idős hölgy lelkesen bólogatott, mire Liam elfutott onnan, mi pedig dőltünk a röhögéstől. Nem voltunk már szomjasak, amikor arról magyaráztunk, hogy ki hol alszik. Nem akartam sem Harryvel, sem pedig Niallel aludni és mivel Zayn Chloeval aludt, ezért maradt Liam és Louis. Valamiért Louis mellett döntöttem, akitől kaptam egy pólót és egy rövidnadrágot. Gyorsan átöltöztem a fürdőben, aztán visszaindultam Louis szobájába, de előtte beugrottam Harryhez, mert résnyire nyitva volt az ajtó.

- Kopp-kopp. - léptem be. - Zavarok ? _ kérdeztem, amikor láttam, hogy már az ágyban fekszik.

- Nem, gyere nyugodtan. - ült fel mosolyogva.

- Csak jó éjszakát akartam kívánni. - léptem oda hozzá.

- Értem. Köszi és neked is. - egy puszit nyomtam az arcra, aztán kimentem. Bementem Niall-höz.

- Sziaa. 

- Szia. - mosolygott rám. - Hát te?

- Csak azt akartam mondani, hogy aludj jól. - néztem rá.

- Remélem jól fogok. Bár.. egyedül.. - nézett rám kiskutya szemekkel.

- Hahaha. Nem-nem. Megyek Louis-hoz, ő legalább nem erőszakol meg az éjjel. - nevettem.

- Miért azt gondolod, hogy én igen ?! - lepődött meg. - Amúgy meg ne legyél olyan biztos abban!

- Neem, dehogyis. De nem árt az óvatosság. Louis nem olyan! - magyaráztam.

- Oké-oké. - emelte fel a kezét.

- Na jó éjszakát. - nyomtam egy puszit az ő arcára is, aztán Louis-hoz mentem, mert szédültem.

Louis csukott szemmel az ágyon feküdt, így halkan becsuktam az ajtót és leoltottam a kis villanyt, majd befészkeltem magamat mellé. Adtam egy puszit az arcára és lefeküdtem. Kinyitotta a szemeit, de látszott, hogy már aludt. Átölelt, aztán rögtön vissza is aludt.