16. fejezet

22 megjegyzés és túl a 6000 kattintáson *-* Imádlak titeket <3 Nem tudom elégszer megköszönni..:')
Egyébként, aki rendszeresen olvassa a blogot az iratkozzon fel légyszi ! :)
Itt az új rész mostantól jelen időben. c:
10 megjegyzés -> következő fejezet.♥
Ui.: Bocsi, ha valami nyelvtani hiba vagy elírás van, de a nagyját telóról írom és nem minden hibát veszek észre. De, ha ti láttok akkor írjátok meg kommentben.:)

Harryn rágódok miközben a kulcsommal babrálok és a bejárati ajtót próbálom kinyitni. Anne nincs sehol, amikor belépek. Gondolom elment vásárolni vagy ilyesmi. A szobámba megyek és felhívom Chloet.
- Szi-szia. - szól bele szipogva.
- Mi a baj? - kérdezem azonnal.
- Zayn.. - mondja és sírni kezd.
- Átmenjek vagy átjössz?
- Egyik sem. Jó lesz nekem most így egyedül.
- Rendben. - sóhajtok. - De mi történt?
- Hát.. Én és Zayn.. Szóval mi.. Mi együtt vagyunk.
- Ez tök jó. - lelkendezek. - Miért nem mondtátok el?
- Éppen ez az, amin összevesztünk.. Zayn nem akarja, hogy elmondjuk.
- De hát miért?
- Nem tudom.. De most megyek, mert anyu hazaért. Puszillak.
- Szia és próbálj megnyugodni.
Leteszem magam mellé a telefont és eldőlök az ágyamon. Az agyam csak kattog, és kattog, és kattog, ameddig el nem alszom.
Pár óra múlva arra ébredek, hogy már nem alszom. Ez viccesen hangzik, de így történt. Kikelek az ágyból es a konyha felé veszem az irányt, ahol Anne tevékenykedik.
- Szia. Mióta vagy itthon? - kérdezem.
- Jajj. - ijedtében összerezzen. - Megijesztettél. Egyébként nem olyan rég óta. - magyarázza.
- Értem. - bólintok, bár ő nem látja, mert háttal áll nekem.
- Milyen volt a srácoknál? - hozza fel a témát, amiről abszolút nem szeretnék beszélni. Túl sokáig vagyok csendbe, ezért abbahagyja, amit csinált éppen, megfordul es félrebillentett fejjel, várakozón néz rám.
- Ugye nem bántott egyikőjük sem, mert akkor...
- Dehogyis. - tiltakozom azonnal. - Legalább is fizikailag nem bántott meg egyikük sem.
- Akkor mi történt? - kíváncsiskodik tovább.
Nagyot sóhajtok, aztán belekezdek és elmesélem mik történtek.
- Harry eddig szimpatikus volt, de most már nem tudom.. Louis-t nem ismerem, de az elmondottak alapján aranyos lehet. Nálam Niall a kedvenc, annyira kis édes. Lehetetlen, hogy nem szereted.
- Igen, Louis tényleg aranyos, majd bemutatom neked. De szeretem Niallt, csak nem úgy.. Ő a legjobb barátom.. Harry pedig.. Nos ő Harry.
- Hát, ahogy érzed, úgy csináld. - mosolyog rám, aztán visszafordul és a kaját csinálja tovább, én pedig felmegyek a szobámba. A lépcső felénél járok, amikor hallom, hogy csörög a telefonom. Sprintelni kezdek és elesek a lépcső végén, de gyorsan felpattanok és rávetem magamat a telefonomra.
- Háló? - lihegek bele.
- Öö. Szia Sky. - hallom meg Louis hangját. - Futottál?
- Mi? Ja, nem, dehogy.
- Ééértem. - kezd el kuncogni. - Mit csinálsz?
- Éppen a térdemet simogatom, mert beütöttem.
- Akkor csak futottál. - buktat le.
- Jóóó, oké. Futottam. - vallom be.
- Haha.
- És te?
- Éppen veled beszélgetek.
- Miért hívtál amúgy?
- Azért, hogy megkérdezzem mit csinálsz. - nevet.
- Ahaa. - mondom, aztán csend lesz.
- Nincs kedved összefutni? - szólalunk meg egyszerre aztán felnevetünk.
- Gyere át. - mondja.
- Ööö. Mi lenne, ha te jönnél át? - kérdezem.
- Az is jó. - egyezik bele, majd lediktálom a címet és lerakom a telefont. Gyorsan leszaladok Anne-hez.
- Át jön Louis. - jelentem be.
- Akkor 3 főre terítek. - mosolyog rám, én pedig visszafutok a szobámba és átöltözöm.
Louis negyed órán belül megérkezik, ajtót nyitok neki, majd egy hatalmas öleléssel köszönt, amit viszonozok.
- Jó napot! - köszön kedvesen Louis, amikor meglátja Anne-t.
- Szervusz. - jön közelebb Anne és kezet nyújt Louisnak. - Anne.
- Louis. - kezet fognak, aztán kézen ragadom Louist és felmegyünk a szobámba.
- Mit akarunk csinálni? - kérdezem miközben leülök a babzsákfotelembe.
- Talán.. Elmehetnénk moziba. - veti fel az ötletet.
- Hm.. Okés. Mit akarunk nézni?
- Téged. - kezd el kuncogni.
- Az jó film lehet, de úgy hallottam, hogy nem vetítik már, mert túl rémisztő volt. - húzom el a számat, majd én is nevetni kezdek.
- Nézz valami filmet a neten. - javasolja, én pedig máris a laptopomért nyúlok és elkezdem böngészni a moziműsort. - Lánybúcsú? - nézek rá.
- Már is házasodunk? - röhög.
- Persze. - bólintok komoly fejjel. - Mrs. Tomlinson hahaha.
- Felőlem. - kacsint rám.
- A film vagy, hogy Mrs. Tomlinson legyek? - röhögök tovább.
- Mindkettő. - nevet velem együtt.
- Jól van, de még előtte együnk. - pattanok fel az ágyról és biccentek Lounak, hogy jöjjön. Lemegyünk a konyhába, ahol épp Anne terít. Segítek neki, hogy gyorsabban haladjunk, aztán enni kezdünk.
- Kaja után elmehetek Lou-val moziba? - kérdezem, de tudom, hogy úgy is elenged.
- Nem. - válaszolja.
- Tessék? - lepődök meg. - De miért?
- Csak vicceltem. - kezd el nevetni. - Persze, hogy elmehetsz.
- Anne rosszabb vagy néha, mint egy tinédzser. - röhögök én is.
- Olyanok vagytok, mint a testvérek. - rázza a fejét nevetve Lou.
- Azok vagyunk. - néz rá komolyan Anne.
- Jó vicc. - nevet Lou.
- Louis, nem vicc. - szállok be én is a színjátékba. - Anne tényleg a nővérem.
- Komolyan? - néz ránk nagy szemekkel. Összenézünk Anne-el és kitör belőlünk a nevetés.
- Nem hiszem el, hogy bevettem. - nevet velünk Louis.
Lehiggadunk, aztán befejezzük a vacsorát és felfutok a szobámba, hogy összeszedjem a telefonom, a kulcsom meg, hogy kerítsek egy táskát is ezeknek.
- Indulhatunk. - állok meg Louis előtt. - Este fele jövök. - kiáltok Anne-nek, aztán kilépünk az ajtón.
[...]
A plázánál mindenhol rajongókba botlunk és megjelennek a paparazzik is. Lou igyekszik elhajtani őket, de a rajongókkal többet beszélgetünk. Autogrammot és képet kapnak, aztán sietünk is tovább. Majdnem lekéssük a filmet, de szerencsére még kapunk jegyeket. Veszünk popcornt és üdítőt, aztán besétálunk a terembe.
A film közepénél Louis megfogja a kezemet és összekulcsolja. Kicsit zavarba jövök, de utána elmosolyodom és élvezem tovább a filmet.
[...]
- Jó film volt. - mondom, miközben kifelé megyünk.
- Nem volt rossz. - helyesel Lou is. - Nem vagy éhes? - kérdezi.
- Nem. - rázom meg a fejemet. - Viszont ihatnánk egy forrócsokit.
- Rendben. - mosolyog rám, majd a Mc Donald's felé vesszük az irányt és kérünk egy-egy forrócsokit és leülünk. Beleiszom a forró csokimba és rögtön el is rántom a poharamat a számtól, ugyanis tényleg forró volt és megégettem a nyelvemet.
- Aucs. - mondom.
- Tudod Sky.. FORRÓ csoki. - emeli ki a forró szót.
- Tényleg? - kérdezek vissza gúnyosan.
- Tényleg. - bólint komolyan, aztán nevetni kezd.
Kb. 2 órát beszélgettünk és röhögtünk még, és nagyon jól éreztem magam, aztán haza mentünk.
- Jól éreztem magamat. - mondom Lounak az ajtó előtt.
- Én is. - feleli mosolyogva.
Aztán itt következett a csend, amikor a randik végén a fiú megcsókolja a lányt, és Lou szinte forgatókönyvszerűen előrehajolt, de pár milliméterrel a szám előtt megállt.
- Nem kényszerítelek semmire. - suttogta, aztán arcon puszilt. Elmosolyodtunk mindketten, megölelt és elment. Pár percig még mosolyogva bámultam utána, mint egy idióta, majd bementem a házba.